Az Országgyûlés 2012. május 7-én elsöprõ többséggel fogadta el az új földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló törvényt. A korábbi jogszabály informatikai, és fõképp térinformatikai szempontból elavult volt, így nem felelt meg a téradat infrastruktúrák mûszaki és jogi követelményeinek. Az új törvényben, a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló  2012. évi XLVI. törvényben az eddigi papíralapú térképek alkalmazására épülõ szabályozást a digitális térképi adatbázisok alkalmazása váltja fel, és a nemzeti téradat infrastruktúra kötelezõ alapjaként az állami térképi adatbázisokat jelöli ki. A szabályozás összhangban van az Európai Uniós ajánlásokkal és elõírásokkal is.

A Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. áprilisában hatályba lépett új Szervezeti és Működési Szabályzata értelmében a fÅ‘osztály 2010. augusztus 2-a óta érvényben lévõ Földügyi FÅ‘osztály elnevezése ismét a korábbi Földügyi és Térinformatikai FÅ‘osztály elnevezésre változott. A FÅ‘osztály feladataköre és osztályainak elnevezése változatlan maradt.

A végtörlesztéssel kapcsolatban indult földhivatali eljárások díját Ã©rintõen sok bizonytalanság tapasztalható, ezért a következõkre hívjuk fel a figyelmet. A 2011. szeptember 29-tõl november 15-ig  hatályos szabályozás kizárólag lakáscélú hitelbõl származó követelés végtörlesztése esetén tette lehetõvé az ezzel összefüggõ jelzálogjog, végrehajtási jog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom díjmentes törlését földhivatali eljárás során.
A 2011. november 15-tõl hatályos szabályozás szerint nem kizárólag a lakáscélú hitelbõl származó követelés végtörlesztése, hanem az ún. szabad felhasználású hitelekre vonatkozó kölcsönszerzõdésbõl származó követelés végtörlesztése során megszûnt jogok törlésére irányuló eljárás is a tárgyi díjmentes körbe tartozik. Fontos, hogy az érintett hitelintézet a törlési engedélyben vagy egyéb okiratban kifejezetten hivatkozzon rá, hogy a jelzálogjog törlésére végtörlesztéssel összefüggésben kerül sor. Emellett a vonatkozó jogszabályok értelmében a kérelmezõnek az eljárás megindításakor a kérelemben is nyilatkoznia kell a mentesség fennállásáról.

Földtulajdon, földvédelem, földnyilvántartás
Európai Füzetek 30. 

Apagyi Géza, Horváth Gábor,  Dr. Mihály Szabolcs
FVM FTF, FÖMI 

Az Európai Unióban a termõföld a tagállamok által eltérõ mértékben és eszközökkel szabályozott árupiac tárgya. A Római Szerzõdés értelmében a közösségi jog nem terjed ki a földjogi viszonyok rendezésére, miközben az eddigiekkel ellentétben számos új kötelezettséggel is számolnunk kell.

A csatlakozás földügyi hátterét taglaló füzet részletesen bemutatja az EU és a Magyar Köztársaság között született, a termõföld­tulajdonszerzésre vonatkozó megállapodást, s áttekinti mindazon követelményeket, amelyeknek a csatlakozás pillanatában hazánknak meg kell felelnie. A szerzõk szerint érvényesíteni tudjuk a hazai földbirtok­politika elveit, s kialakítható az uniós követelményeknek megfelelõ birtokszerkezet. A pontos földügyi szabályozással megakadályozható lesz a termõföld tömeges külföldi tulajdonba kerülése is.

A füzet letöltése PDF formátumban

Olyan új törvényjavaslat készül Norvégiában, amely elsõ ízben tartalmaz szabályokat az ingatlanok földfelszín alatti és feletti részeinek kialakítására és nyilvántartására. Az új szabályok egyaránt vonatkoznak majd a földalatti garázsokra, illetve a földfelszín felett, oszlopokon álló épületekre/építményekre, mint önálló ingatlanokra. Az új törvényt a Parlament várhatóan még 2002-ben jóváhagyja.
A javasolt szabályok értelmében a 3D-s ingatlanokat nagyrészt a felszíni telekalakítás szabályai szerint kell majd megosztani és bejegyezni. A Törvénybizottság szerint nem jelent nagyobb gondot a szomszédos ingatlanok „egymás felett” történõ függõleges kialakítása, mint az „egymás mellett” fekvõ szomszédos ingatlanok vízszintes (talajszinten történõ) megosztása. A javaslat a 3D-s ingatlanokra mint „épületingatlanokra” vonatkozik azzal az ajánlással, hogy az ilyen ingatlanokat csak akkor kell bejegyeztetni, ha specifikus célú építmény megvalósításáról van szó. Fontos kérdés, hogyan lehet különbséget tenni az „épületingatlanok” és a társasházak között.

Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója kapcsán megfogalmazott - az egységes ingatlan-nyilvántartás jogintézménye szétválasztásának, szervezeti hovatartozásának kérdésével foglalkozó - megállapítások elleni határozott fellépéshez érveket kívánunk felsorakoztatni. E törekvésünket szakmai elkötelezettségünk, a földügyi szakigazgatás feladatainak, helyzetének, a mûködésében esetenként mutatkozó kisebb hiányosságok okainak beható ismerete, továbbá az az állampolgári szándék motiválja, mely az adóforintok optimális felhasználásában, a pazarlásnak minõsíthetõ ráfordítások megelõzésében érdekelt.

Ismeri-e a társadalom a földügyi igazgatási rendszer elõnyeit?

• Mindenki meg van gyõzõdve arról, hogy egy mûködõ földügyi igazgatási rendszer a jogi és intézményi keretek lényeges részét képezi az összes európai országban.
• Vajon a földügyi igazgatási rendszerért felelõs személyek ismerik-e és megértik-e a pénzügyi  szükségleteket?
• Vajon állami prioritásnak minõsül-e a földügyi igazgatás fenntartása és fejlesztése?

  Vajon az emberek, akik a díjakat befizetik, tudják-e, milyen elõnyei és szükségletei vannak a földügyi igazgatási rendszernek?

Látom, hogy egyes országokban a kormány különféle okokból (politika, hozzá nem értés, anyagi eszközök hiánya) nem szívesen teszi a prioritások közé a földügyi igazgatás tökéletesítését és korszerûsítését. („Ami nem tört el, azt ne javítsd.”)